“Látni, amit mindenki látott, és azt gondolni róla, amit még senki sem gondolt”

(Szentgyörgyi Albert)

Tudományok Napja rendezvénysorozat

2011 április 14-15

I.nap programja:

Megnyitó ünnepség (helyszín: Díszterem, időpont: 16 óra)

Tudományos diákdolgozatok bemutatása:

I.szekció: (helyszín: 201-es terem, időpont: 16,30)

Iroobo automata vezérlésű robot - Gábor Szabolcs László XII.A (tanára: Papuc László)

A farm játékprogram - Szász Attila XI.A (tanára: Csiki Zoltán)

Oszthatósági kritériumok - Borbély Andor IX.A (tanára: Bíró Zoltán)

A szél, mint alternatív energia - Polgár István XI.A. (tanára: Szász Ildikó)

Ragadványnevek Csomafalván - Csiki Ágota XII.E. (tanára: Drentea Istók Erzsébet)

Székelykapuk Ditróban - Kolcsár Anna Mária XII.E (tanára: Drentea Istók Erzsébet)

Mai háborúk: A terrorizmusról - Madaras Roland XI.E (tanára: Székely Álmos)

II.szekció: (helyszín: 105-ös terem, időpont: 16,30)

Szenvedélybetegségek vizsgálata - Máté Tihamér XI.C (tanára: Leopold Anna)

Gyergyócsomafalva lakósainak krónikus betegségei - Munzlinger Noémi X.C (tanára: Barabás Tibor)

Vaslábi vadlesen - Ráduly Kinga X.A (tanára: Leopold Anna)

Halgenetika - Szabó Áron IX.C (tanára: Leopold Anna)

A vízenergia, mint megoldás - Szőcs Csaba XI.C (tanára: Leopold Anna)

A Gyilkostó keletkezése és pusztulása - Gál Csengelle X.A (tanára: Pop Jenő)

II.nap programja

Tudományos előadások bemutatása:

I.szekció: (helyszín: 201-es terem)

9-10 A l'Hospital szabály monoton alakja

Előadó: Dr. Baricz Árpád - Babeş-Bolyai Tud.egyetem Közgazdaságtan Kar

10-11 Kísérletes kolorektális karcinóma májáttétek vérellátásának vizsgálata

Előadó: Dezső Katalin

11-12 Myrmica vandeli hangyafaj élőhelypreferenciája és hangyaközösségekben elfoglalt

helye

Előadó: Szász-Len Anna Mária - Babeş-Bolyai Tud.egyetem, Taxonómia és Ökológia Tanszék

12-13 Szimulált savas eső hatása a levél felületén élő mikroorganizmus közösségre

Előadó: Dénes Tünde-Éva- Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kísérleti Biológia Tanszék

II.szekció: (helyszín: 105-ös terem)

9-10 A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár örökségmentése

Előadó: Bernád Rita Magdolna

10-11 Ekfrázis

Előadó: Sándor Katalin - Babeş-Bolyai Tud.egyetem Bölcsészkara

11-12 Újabb adatok Szenci Molnár Albert életrajzához

Előadó: Ősz Sándor Előd – Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár

12-13 Hogyan fordítsuk magyarra a japán megszólító nyelvi elemeket?

Előadó: Somodi Júlia - Károli Gáspár Református Egyetem, Japanológia Tanszék

Záró ünnepség (helyszín: Díszterem, időpont: 13 óra)

Tudományos előadások kivonata

Szimulált savas eső hatása a levél felületén élő mikroorganizmus közösségre

Dénes Tünde-Éva*, Papp Judit

(Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kísérleti Biológia Tanszék, Kolozsvár)

A savas esőket, a légkörbe jutó és a levegő vízpárájával salétromsavat eredményező nagy mennyiségű kéndioxid, nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid okozza. A filloszféra ami növényi levelek felületén, a mikroorganizmusok által kolonizált élőhely, nagy mértékben ki van téve a levélre jutó savas eső káros hatásának. Kutatásunkban a szimulált savas esők hatását vizsgáltuk a paradicsom (Solanum lycopersicum), filloszféra mikroorganizmusaira. Eredményként azt találtuk, hogy szimulált savas esők, nem váltották ki a heterotróf baktériumok számának jelentős csökkenését. Ezzel szemben az érzékenyebb Pseudomonas fajok száma, jelentősen csökkenést mutatott. Továbbá a 3,5 pH változatnál nagy egyedszámmal izolálható egy általunk azonosíthatatlan Gram-negatív baktérium.

A Myrmica vandeli hangyafaj élőhelypreferenciája és hangyaközösségekben elfoglalt helye

Szász-Len Anna-Mária*, Erős Katalin, Czekes Zsolt, Csata Enikő, Markó Bálint

(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Taxonómia és Ökológia Tanszék, Kolozsvár)

A vaslábi Fenék tőzegmohaláp egy igen különleges és ritka hangyafajnak, a Myrmica vandeli-nek ad otthont. Ez a faj speciális igényekkel rendelkezik, csak igen ritka esetben válik gyakorivá egy adott élőhelyen. Az élőhely minősége és stabilitása meghatározó szereppel bírhat nagy populációinak fennmaradásában. Vizsgálatunkban kerestük az összefüggést a hangyaközösség összetétele, a növényzeti paraméterek és a Myrmicavandeli előfordulási preferenciája között. Az általunk vizsgált élőhelytípusok: zsombéksásos (Caricetum elatae), vérfüves (Sanguisorba officinalis), rekettyés-vörös csenkeszes gyep (Agrostio-Festuceto rubra), kisláp-lucos (Luzulo sylvaticae-Piceetum), tőzegmohás nádas (Phragmiticommunis-Sphagnetum recurvi), kiszáradó kékperjés láprét, égeres (Alnetum incanae), száraz kékperjés láprét. Vizsgálatunk során a vizsgált élőhelyeken random módon kiválasztott foltokban a vegetációs paraméterek segítségével az élőhelyek jellemzését is elvégeztük. Kutatásunk révén megállapíthatjuk, hogy melyek a faj szempontjából megfelelő élőhelytípusok és hangyaközösségek.

A l'Hospital szabály monoton alakja

Dr. Baricz Árpád

(Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan és Gazdálkodástudományi Kar)

Guillaume de l'Hospital márki 1696-ben megjelent Analyse des Infiniment Petits pour l'Intelligence des Lignes Courbes című könyvében közölte először a róla elnevezett szabályt. Majdnem 300 évvel később egymástól függetlenül M. Gromov (1982-ben), G.D. Anderson, M.K. Vamanamurthy, M.K. Vuorinen (1993-ban) és I. Pinelis (2001-ben) felfedezték az úgynevezett monoton l'Hospital szabályt vagy másképpen a l'Hospital szabály monoton alakját, amely méltán bekerülhetne a középiskolás matematikai tananyagba. Ebben az előadásban ezt a monoton l'Hospital szabályt és alkalmazásait vizsgáljuk.

Újabb adatok Szenci Molnár Albert életrajzához

Ősz Sándor Előd

(Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár)

Szenci Molnár Albert a koraújkori magyar művelődés kimagasló alakja. Nem véletlenül írta róla Szabó Magda, hogy „minden magyar írót és olvasót ő tanított beszélni”. Zsoltároskönyve ma már nemcsak a református egyházé, hanem a magyar keresztyénség közös kultúrkincse. Római katolikus, lutheránus és unitárius istentiszteleten egyaránt az ő tolmácsolásában csendül fel az Isten közelségét óhajtó ember fohásza: „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik…” Ő volt talán az egyetlen magyar tudós, aki otthonosan mozgott császári és választófejedelmi udvarokban, európai teológus-nagyságok környezetében vagy éppen az úttörő csillagász, Kepler otthonában.

Életrajzának kutatása, szellemi nagyságának méltatása olyan privilégiumnak számít a hazai egyház-, irodalom- és művelődéstörténészek között, mint a hegymászók körében a Mount Everest meghódítása vagy a sportolók olimpiai szereplése. Hogy mondhat mégis újat egy kezdő, fiatal KutatóSzenciről? A Gondviselésnek köszönhetően. 2009. július 10-én megtaláltam Szenci Molnár Albert könyvtárának egyik, eddig ismeretlen darabját. A felfedezés azért jelentős, mert – mai ismereteink szerint – az 1598-ban vásárolt Kálvin-műveket tartalmazó kötet könyvtárának legrégibb ismert beszerzése, és valószínűleg első könyveinek egyike. Ugyanaznap újabb érdekes bejegyzést találtam arról, hogy Szenci birtokában volt Kálvin János három, saját kézzel írott levele.

Mit árul el egy kötet szerzője életéről? Milyen újabb kutatási irányvonalakat jelöl meg? Mivel gazdagítja a felfedezés a magyar művelődéstörténetet? Hogy kerül az európai Reformáció egyik kulcsszemélyiségének levele a „búdosó” Szenci Molnár Alberthez? Hol található ma? Ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni, úgy hogy a hallgatóságot bevonom az egyháztörténeti „detektívsztory” izgalmaiba.

Hogyan fordítsuk magyarra a japán megszólító nyelvi elemeket?

Somodi Júlia

(Károli Gáspár Református Egyetem, Japanológia Tanszék)

A japán-magyar nyelvpár esetén földrajzilag és kulturálisan két igen távol eső nyelvvel van dolgunk, és ezt a fordítónak szem előtt kell tartania munkája során. Előadásomban röviden ismertetem, hogy milyen érdekes megoldandó feladatokkal találkozhat a fordító, ha japánról magyarra ültet át szövegeket, majd a japán és a magyar megszólítási rendszer különbségéből fakadó fordítási kérdésekkel foglalkozom. Olyan kérdésekre igyekszem választ adni, mint: Milyen szabályok érvényesülnek Japánban a családon belüli megszólítások esetén?; Hogyan tükrözi a japán megszólítási rendszer a japán társadalomra jellemző hierarchikus viszonyokat, a belső-külső kör elvét?; Milyen feladatokat rónak mindezek a tényezők a fordítóra?; Mit kell mérlegelnie, a célnyelvi olvasóközönség milyen elvárásaira kell tekintettel lennie a fordítónak a japán megszólítási nyelvi elemek magyarra fordításakor?

Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár örökségmentése

Bernád Rita Magdolna

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség központi levéltára a gyulafehérvári püspöki palota földszintjén hét felújított és szakszerűen felszerelt helyiségben működik, 200 négyzetméternyi felületen és közel 1000 iratfolyóméternyi levéltári anyagot raktároz. Ez a levéltár tárolja a Püspöki Hivatal iratait, a mindenkori erdélyi püspök tanácsadó testületének, a Főkáptalannak a levéltártöredékét, iskolai és gazdasági iratokat, valamint egyéb letéteket.

A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár 2003-ban dr. Jakubinyi György érsek körlevelével iratmentő programot is indított, melynek során a főegyházmegye területén lévő egyházközségek iratanyagait gyűjtjük össze a főesperesi kerületek központjaiba. A program során 2011-ig a következő városokban létesültek gyűjtőközpontok: Gyulafehérvár /2003/, Szamosújvár /2005/, Sepsiszentgyörgy /2005/, Marosvásárhely /2005/, Gyergyószentmiklós /2007/, Székelyudvarhely /2008/, Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár /2010/. Ebbe a hét gyűjtőlevéltárba összesen 550 folyóméter iratanyag gyűlt össze mintegy 200 plébániáról, melyeket ma modern tárolóeszközökben őrzünk és középszinten rendezett állapotban férhetők hozzá a kutatóközönség számára. Az eddig rendezett levéltárakról három kötetben ismertető segédletet is jelentettünk meg, ezzel megkönnyítve az egyes fondokban és állagokban történő tájékozódást. A tervek között szerepel további két gyűjtőközpont létesítése is, idén Kolozsváron, jövő évben Csíkszeredában.

Kísérletes kolorektális karcinóma májáttétek vérellátásának vizsgálata

Dezső Katalin

 Az egérmáj artériás vérellátására a kiterjedt arterio-portális anasztómozisok megléte valamint az artéria terminális ágának a májlebenykék alapi részéhez történő direkt csatlakozása jellemző. Napjainkban sem teljesen tisztázott az a kérdés, hogy a májban kialakuló különböző daganatok áttétei, hogyan tesznek szert artériás vérellátásra illetve további kérdés az is, hogy ezen áttétek a méretnövekedés következtében lesznek artériás ellátásúak, vagy maga az artériás ellátás biztosít az áttét számára növekedésbeli előnyt.

Munkánk során kísérletes májmetasztázisok vérellátását, proliferációs rátáját vizsgáltuk. Májmetasztázisokat egér C38 kolon karcinóma sejtvonal C57Bl/6 egerek lépébe történő oltásával hoztunk létre. A tumorok vérellátásának meghatározása érdekében speciális feltöltési technikát alkalmaztunk. A metasztázisokban az osztodó tumorsejteket megjelölve azt találtuk, hogy a tumorsejtek proliferációs rátáját tekintve nincs jelentős különbség a C38 artériás és portális/kevert vérellátású májmetasztázisok között.

Az arterializáció folyamatában számos egymást követő lépés különíthető el, ezek közül legmeghatározóbb, a szinuszoidok összeolvadása, mely során a májlebenykék alapi részéhez csatlakozó artériában található záróizom is károsodik. Ez az artériás és portális rendszerben uralkodó nyomáskülönbségek miatt a tumor típusától függetlenül nagyjából 2000-2500 μm méretnél elkerülhetetlenül a metasztázis arterializálódáshoz vezet majd.

Ekfrázis

Sándor Katalin

(Babeş-Bolyai Tud.egyetem Bölcsészkara)

Egy 16. századi festmény különös módon idéz fel egy  történetet.  Közel négyszáz év múlva ez a festmény két vers témájává válik – igencsak eltérő módon.  Ebben a hármas kapcsolatban (egy festmény, két vers) vizsgáljuk meg szöveg és kép viszonyát, és közben az alkotások címére és szerzőjére is fény derül.